Egy nap alatt látni Budapestet nehéz feladat. A város nagy, sok érdekes hely van, de ilyen rövid idő alatt is sikerül jobban megismerni a magyar fővárost és megszeretni. Tartózkodjunk olyan különleges helyeken, amelyeket meg kell látogatni.
Parlament
Ha ellátogat Budapestre, és nem látja a Parlamentet, az azt jelenti, hogy nem lát semmit. Ez nemcsak nemzeti jelentőségű épület, hanem igazi palota is. Neo-gótikus stílusban épült, keleti építészeti elemekkel, Steindl Imre tervezte. Az építkezés 19 évig késett, és 1904-ben fejeződött be.
Viszonylag rövid története során a Parlament épülete Magyarország igazi szimbólumává vált. Pesten található a Duna partján két híd - Margit és Lánc - között. Ennek az építészetnek a panorámája a város minden megfigyelő fedélzetéről nyílik. Napközben a fehér épület fenségesnek és szigorúnak tűnik, este megváltoztatja a megjelenését. Meleg fénnyel megvilágítva ünnepélyesen felszáll a sötét vízfelszín fölé. A szemközti partról nyílik a legjobb panoráma Magyarország fő szimbólumára.
A Parlament nemcsak szépségével, de tényekkel is képes meghökkenteni:
⇒ Az épület az egyik legnagyobb Magyarországon. 691 szobája, 27 bejárati kapuja, 10 udvara, 13 liftje van. A teljes terület kb. 18 000 m2.
⇒ A magyar parlament nemcsak kívülről néz ki palotát, de a belső terek is nagy figyelmet érdemelnek. Bársony, fa, aranyozás, freskók, ólomüveg ablakok, magyar vezetők és királyok szobrai díszítik őket.
⇒ A belső tér díszítéséhez használt aranyozás össztömege 40 kg. Ez 916 arany, Európában gyakran használják ékszerek és aranypénzek készítésére.
⇒ A Parlamenten belüli vörös szőnyeg hossza körülbelül 3 kilométer.
⇒ 2000 óta a kupolás teremben őrzik a magyar monarchia szimbólumait - István első magyar király koronáját, kardját és jogarát.
Rendszeresen tartanak itt túrákat, oroszul is, de fel kell készülni a sorokra és a várakozási órákra, sokan vannak, akik bent szeretnék megcsodálni a Parlamentet. Megismerkedhet a kirándulások menetrendjével, és előzetesen jegyet vásárolhat a hivatalos weboldalon.
Szent István-bazilika
A Szent István-bazilika a 19. század végi monumentális építészet példája. Szinte lehetetlen megkerülni ezt a katedrálist, mert a város központjában található, nem messze a Parlamenttől, a Lánchídtól és az Andrasshi sugárúttól. Még nehezebb nem észrevenni a bazilikát, nem hiába az ország három legnagyobb katedrálisának egyike.
Az építkezés 54 évig tartott, és nem volt könnyű. Amikor a székesegyház már majdnem készen állt, a kupola beomlott, át kellett tervezni és meg kellett építeni. Jelenleg az egyik harangtorony az ország legnagyobb harangjának ad otthont, amelynek súlya 9 tonna. A bazilika gazdag belső térrel rendelkezik, amelynek létrehozásában a kor neves magyar mesterei vettek részt. Ez a hely nagy jelentőséggel bír az ország számára, mert itt őrzik Szent István, a magyar emberek első magyar királyának és keresztelőjének ereklyéit.
A bazilika bejárata feltételesen ingyenes, a bejáratnál 200 forint értékben kell adományt adni a templom fenntartására. Esténként néha koncerteket is tartanak, ilyenkor az eseményre szóló jegy nélkül nem fog működni. Azok, akik szeretik a magasból megcsodálni a várost, 1000 forintért mászhatnak fel a kupola alatti megfigyelő fedélzetre.
Citadella és a Szabadság-szobor
Budapest budai oldalán, a Gellért-hegyen található a Citadella-erőd. Század közepén építették az osztrákok a Habsburgok elleni magyar felkelés után, mint a jövő egyik védelmi struktúráját. Most múzeumnak, vendéglátóhelynek és a 20. század második feléből származó katonai felszerelések ingyenes kiállításának ad otthont.
Az erőd közelében lévő Szabadság-szobor jóval később jelent meg. A második világháború után, 1947-ben a Felszabadulás Emlékművét a Citadella mellett helyezték el, ahol a központi helyet egy nő alakja foglalta el, pálmaággal karöltve. Az 1990-es évek elején kétséges volt a szobrászati kompozíció helye a Gellert-hegyen. A kommunista rendszer a múlté lett, és a város kezdett megszabadulni örökségétől. Az együttes részét képező szovjet katonát leszerelték és a szovjet szobrok parkjába küldték, de egy nő szobra, aki már a város egyik felismerhető szimbólumává vált, úgy döntött, hogy távozik és megváltoztatja ideológiai koncepció. Az emlékművet a Szabadság-szobornak kezdték hívni, és ma már azoknak az embereknek szentelik, akik életüket adták a magyar állam szabadságáért.
A Szabadság-szobor és az erőd mellett a Gellért-hegy híres a városra festői kilátást nyújtó kilátóiról.
Budai erőd
A budai vár gazdag történelemmel rendelkezik. A magyar királyok első rezidenciáját egy modern kastély helyén alapították a 13. század közepén. A mai napig fennmaradt legősibb épületeket a XIV. Században emelték, de csak kis része maradt fenn. A történelem nem kímélte a magyar örökséget, az erődöt többször elpusztították.
A királyi rezidencia területe
